Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem

(1645–46 tele)

A megírás körülményeiről a 9. ének első négy versszakában számol be, hivatkozva arra, hogy a műalkotáshoz szükséges nyugalmat állandóan megzavarja a kanizsai török.

Műfaja: eposz

Miért az eposzt választotta?

  1. a.)A Scaligerig visszanyúló barokk esztétikai értékítélet ezt tartja a legmagasabb rendűnek.  

  2. b.)Dédapja emlékének, az elérendő esztétikai, poétikai és morális célnak a nagyformátumú műfaj felel meg. 

Rájátszások, átvételek, eposzi kellékek:

zrinyi_miklos_szigeti_veszedelem.mp3
1. versszak:

a.) Vergilius Aeneisének egyik középkori másolatában szintén hivatkozik a korábban írt szerelmes versekre.

b.) Tudatos kötetkompozícióra vall, Zrínyi elhelyezi művét a kötet egészében.

c.) Jellemzi saját költői természetét, mikor önmagát Vénusz és Mars fiának vallja, s a feladat erkölcsi súlya kényszeríti Mars mellé.

2. versszak:
A
propozíció első sora Vergilius magyarítása: “Arma virumque cano”. A további sorok az eposz konkretizálása.

3. versszak:
Invokáció. Megszólítás: Musa! (Kalliopé, az eposzírás múzsája); a stellárium (=csillagkoszorú) már a Szűzanyára utal.
Miért a Szűzanya?
a.) Tasso Megszabadított Jeruzsálemében szintén hozzá fordul (barokk konvenció átvétele).
b.) Magyarország védőszentje (akihez Szent István felajánlotta az országot).

Enumeráció (=seregszemle):
A tudatos szerkesztés folytán távol kerül egymástól a két sereg bemutatása: 1. ének – török, 5. ének – magyar.

Isteni gépezet:
A politeista antik eposzban az istenek mozgatása könnyen megoldható (sok van). A monoteista vallásban problémákat vet föl. A műben a keresztény mitológia alakjai a
meghatározóak, s csupán színezőelemként van jelen a Vergiliusnál is szereplő Alecto fúria ill. Alderán a török varázsló.

Epitheton ornans:
A hagyományos értelemben nincs állandó vagy eposzi jelző, szereplői azonban megőrzik az eposzi hősök egytömbből-faragottságát. Jellembeli változás csupán a két főhős esetében figyelhető meg. Zrínyi és Szulejmán azonos erkölcsi szintről indulnak, a török vezérből azonban zsarnok lesz, Zrínyi viszont megdicsőül.

 

Verselés:
Vitatott. Zrínyi maga is mentegetőzik a horatiusi fordulattal az esetleges hibákért. Horváth János véleménye szerint a felező tizenkettesnek szabadon kezelt változata; e változások funkcionális vizsgálata még nem feldolgozott.

Ovidius hatását mutatja a mű 15 énekre bontása (Metamorphoses). Vergiliustól veszi át Juranics és Radivoj tragikus kalandjának motívumát (Nisus és Eurialus). Tassótól a szerelmi szálak szövését, a kétféle szerelemfelfogást, -szembeállítást veszi át.

Történelem

 

Eposz

A Bécs felé vezető hadjárat része – egy közjáték – a szigetvári ostrom csupán.

 

A kereszténység és pogányság élet-halál harca, ahol a tét Magyarország és Európa megmaradása.

Szulejmán halála megtöri ill. gyengíti a törökök hatalmát; bár folytatódnak a török harcok, a birodalom nem nyeri már vissza régi fényét.

 

Ez a mozzanat segíti Zrínyit, hogy a tárgy megfeleljen az eposzi konvencióknak (nagy formátumú tárgy). Zrínyi kezétől hal meg Szulejmán.

A belső vár is kigyulladt (a szárazság miatt).

 

A pokol tüzeként jelenik meg, a túlvilági erők bekapcsolásával.

Zrínyi halála a kitörés miatt.

 

Nem végezhet vele emberi kéz, egy távoli golyó teríti le.

Zrínyinek a műben több paradoxont kellett hitelesítenie:

  1. 1.)Egy küzdelemnek csak akkor van tétje, hitele, ha a szembenálló felek megközelítően azonos nagyságrendűek. (itt hatalmas túlerő: 100000 2500) 

  2. 2.)A magyar vereség átalakítása erkölcsi győzelemmé. 

Hitelesíti:

  1. a.)Erkölcsi, eszmei szinten:
    Zrínyi és a magyarság összeforrott, erkölcsös közösség; a mű végére széthúzóvá váló török sereg ellentéte. De ellentétei az író Zrínyi korának magyarságának is, és
    megvalósítói is azoknak az eszméknek, melyeket a költő–hadvezér prózai munkáiban kifejt.  

  2. b.)Tartalmilag, szerkezetileg:
    Kisebb epizódokra bontja a történetet, ahol a szembenálló felek létszáma megegyezik. Az első ostromot csak a tizedik énekben írja le. Az eposzi konvencióknak megfelelően szereplőket rendel egymás mellé a két táborból: Zrínyi – Szulejmán; Deli Vid –Demirhám
    A mű legnagyobb előnye a rendkívül tudatos kompozíció:
     

– expozíció: 1–6. ének Három szálon indítja a cselekményt:
– Isten haragja az égben
– Arszlán budai basa vállalkozása
– Zrínyi imája
A három szálat a harmadik énekben fogja össze Zrínyi.

– fő cselekmény: 7–13. ének
Az átgondoltan elhelyezett epizódok felerősítik egymást: A 10. ének nagy magyar sikerét egyszerre ellenpontozza és előrevetíti Juranics és Radivoj tragikus kalandja. A 12. énekben történik a török sereg lázadása, ezt előzi meg Delimán és Cumilla tragikus szerelme, ezt ellenpontozza Deli Vid és Borbála házastársi hűségen alapuló szerelme. Az ismétlődő mozzanatok ritmikusan tagolják a művet: török haditanács (8., 13. ének); Deli Vid és Demirhám párviadalai (8., 11., 15. ének) Szerkezeti és világképi szükségszerűség a galamb elfogása, hiszen a véletlen, a szerencse forgandósága a barokk világkép egyik központi gondolata.

– befejezés: 14–15. ének
A 14. énekben az alvilág, a pokol erői kapcsolódnak be a küzdelembe, a 15-ben a mennyei légió is, s ez nem csupán a kötelező isteni gépezet szerepeltetése a műben, hanem ezzel Zrínyi a barokk egyik legfőbb kompozíciós eljárását, a fény és árnyék, fény és sötétség elvét alkalmazza. A barokk világképének megfelelően Zrínyi és a magyar sereg apoteózisával (=mennybemenetel) ér véget az eposz.

Zrínyi politikai és erkölcsi értékrendje az eposzban:
Az első énekben megfogalmazza Zrínyi a magyarok bűnhődésének okait. Zrínyi saját ítéletét Istennel ill. a törökökkel mondatja ki:

Isten:
A magyarok elfordultak Istentől, ennek következtében megsértik az erkölcsi normákat. Az alapvetően vallásos jellegű érvelésben nyoma sincs a korra oly jellemző felekezeti egymásramutogatásnak; bár a mű egésze a katolicizmus szellemiségét sugallja, a büntetés jogosságát sugalló érveket a protestáns prédikátoroktól veszi át Zrínyi. Ily módon Zrínyi azt is érzékelteti, hogy a kereszténység ill. az ország védelme érdekében túl kell emelkedni a felekezeti vitákon.

Szelim (Szulejmán apja):
A büntetés politikai, társadalmi vetületét, okát adja meg:
– az egység hiánya
– a magáramaradottság
– a vezérnélküliség

Az értékrend csúcsán az Istennek tetsző élet ill. az ezt megvédő hős áll (“miles Christi”). A hírnév, mely a véges emberi életet a halál után is élteti. A közösségért felelősséget vállaló, a közösséget szolgáló ember.

Hirdetés