Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem c. eposzában

 1)       Ókori eposzi hagyományok:

a)       Görög eredetű verses elbeszélő műfaj. Történetük a hírnév megszerzéséről szól, rendkívüli képességekkel megáldott hősei a közösség szempontjából fontos tettet hajtanak végre.

b)       Az arisztokrata családokról szóló énekekből

c)       Viselkedési normákat mutatott g példakép a társadalomnak

d)       Eposzi kellékek:

Ø  Invokáció (segélykérés, fohász)

Ø  Propozíció (téma megjelölés)

Ø  In medias res (dolgok közepébe vágás)

Ø  Deus ex machina (isteni beavatkozás)

Ø  Enumeráció (seregszemle)

Ø  Buzdító beszéd

Ø  Peroráció (záró beszéd)

Ø  Epitheton ornans (eposzi jelzők)

Ø  Eposzi hasonlatok

Ø  Hexameter

Ø  Anticipáció (előre mutatás)

Ø  Retardáció (késleltetés)

e)       Homérosz: Iliász, Odüsszeia

2)       Barokk (XVII-XVIII. sz. közepéig):

a)       Szellemi irányvonala az ellenreformáció

Ø  1545. tridenti zsinat, Loyolai Ignác

Ø  A katolikus egyház meg akarja erősíteni hatalmát

b)       Irodalmi alkotásaira jellemző a mértéktelenség, a zsúfolt, jelzőkkel halmozott körmondatok

c)       Témáit az antikvitás irodalmából vette

d)       Legjelentősebb műfaja az eposz

Ø  Tasso: A megszabadított Jeruzsálem

Ø  Milton: Az elveszet paradicsom

e)       Regények (Cervantes: Don Quijote), operák

3)       Zrínyi Miklós:

a)       1620-1664

b)       Költő, politikus, hadvezér

c)       Horvát bán

d)       Csáktornya, Graz, Bécs, Nagyszombat (jezsuita egyetemek), Itáliai tanulmányút

e)       Nevelője Pázmány Péter

f)        Két felesége:

Ø  1646. Draskovich Mária Eusebia (Viola) g 1650. meghalt

Ø  1652. Lőbl Mária Zsófia

g)       Magyarország és Erdély összefogása, török elleni hadjáratok

h)       Vasvári béke g Wesselényi-összeesküvés g Bécsben, megsebesíti egy vadkan

4)       Szigeti veszedelem:

a)       Keletkezés:

Ø  1645-ben kezdte írni

Ø  1651. Adriai Tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklós

Ø  Figyelmeztető felhívás a magyar népnek (utalás a jelen és a jövő feladatára)

Ø  Téma: dédapja 1566-os várvédelme (1566 strófa)

b)       A hagyományok és a barokk jellegzetességei a műben:

Ø  Eposzi kellékek:

(1)     A segélykérés (invokáció) nem a Múzsához szól, hanem Szűz Máriához

(2)     Propozíció: nemzeti önvédelem dicsőítése

(3)     In medias res kezdés

(4)     Enumeráció: két sereg bemutatása

(5)     Deus ex machina: galamb

Ø  Barokk eposz sajátosságai:

(1)     Keresztény világszemlélet

(a)     Zrínyi Miklós mint Isten katonája, aki tudatosan vállalja a harcot (Athleta Christi)

(b)     Zrínyi nemcsak hazájáért, hanem a kereszténységért is küzd

(c)     Zrínyi és seregének mennybemenetele

(2)     Alá- és fölérendeltség ellenére érvényesülő harmónia

(3)     Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelzői, barokkosan gazdag, színes nyelvhasználata (barokk körmondatok)

(a)     Bonyolult, sok szálon futó cselekmény

(b)     Sok szerelő

(c)     Két hatalmas sereg

(4)     Költői túlzások pl.: Zrínyi öli meg Szulimánt

(5)     Zrínyi-strófa: felező 12-es + bokorrím

Ø  Korszak:

(1)     Magyarország három részre szakadása

(2)     Program: török kiűzése idegen segítség nélkül

(3)     Erkölcsi fölény:

(a)     A törökök: züllöttek, szószegők, Delimán és Cumilla szerelme (más felesége)

(b)     A magyarok: haza, kereszténység védelme, Deli Vid és Borbála szerelme, halálra szóló barátság

c)       A mű utóélete:

Ø  Vörösmarty: Zrínyi, Tündérvölgy (forma)

Ø  Kölcsey: Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Himnusz (magyarság bűnei)

 



 

Ének

Tartalom

Zrínyi

I.

Propozíció, invokáció

Ember, halálraszánt férfi

A magyarság bűneinek felsorolása

Mihály arkangyal g Alecto g Szulimán

A török sereg gyülekezése g enumeráció (Delimán, Demirhám, Hamviván, Aigas…)

II.

Arszlán (budai pasa) – Turi György

Szulimán jellemzése

Zrínyi imája

III.

Zrínyi Siklósnál megveri Mehmet seregét

IV.

Diadalmenet, hálaadás, gyászbeszéd, lakoma (Sziget)

Szulimán szándéka g madárjóslat

Félelem Zrínyitől g pánik g összecsapás (török tábor)

V.

Zrínyi készülődése g buzdító beszéd

Szigeti seregszemle (Deli Vid, Juranics, Radivoj, Radován, Farkasics…)

Levél a királyhoz, Zrínyi búcsúja fiától

VI.

Török követek

Hérosz, emberfeletti hős

Török előhad érkezése g szigeti kitörés g Hamviván halála

VII.

Szulimán elindul Szigetre

Csata megkezdése

Farkasics halála g Zrínyi gyászbeszéde

Kitörés a törökre

VIII.

A hajnal monológja

Szulimán kételyei

Szultáni tanács (ellentétek a seregen belül)

IX.

Zrínyi üzen a császárnak g Radivoj és Juranics vállalkozása g haláluk

Deli Vid álma a halálukról

X.

„Szerencsefordulat”

Ostrom három oldalról (Demirhám, Delimán, Aigas)

Radován vitézkedése és halála

Delimán és Demirhám támadása g a törökök megfutamodása

XI.

Delimán – Rusztán (R. halála) g Dalimán bújdosása

Megdicsőülés, mártírhalál

Deli Vid – Demirhám (hitszegés, orvtámadás) g Deli Vid eltűnik

XII.

Cumilla és Delimán szerelmi története

Lázongás g Delimán visszahívása, Cumilla halála

XIII.

Borbála és Deli Vid története

Tanácskozások (török visszavonulás?)

Galamb elfogása (Deus ex machina) g végső ostromra indulás

XIV.

Alderán (varázsló) pokolbelieket idéz a szigetiek ellen

Hazaret Ali megidézése g törökök romlása Isten akaratából

Demirhám – Deli Vid (meghalnak)

XV.

Zrínyi utolsó beszéde

Égi sereg a démonok ellen

Szigetiek kirohanása g végső hőstettek

Zrínyi megöli Delimánt és Szulimánt

Szigetiek halála és megdicsőülése

 

 

Hirdetés