A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra

A tömegkommunikáció: széles befogadó rétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma. Cél: hogy minél több információt minél szélesebb réteghez lehessen eljuttatni. A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A “tömegnek” itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei.

Médiaműfajok: médium (egyes szám), média (többes szám) ~ tömegközlési és tájékoztatási eszközök

A tájékoztató műfajcsoport legjellemzőbb tagjai: hír, tudósítás, a riport, interjú, reklám, közlemény …

II. Korszakai:

1.)    Őskor

Barlangrajzok, barlangfestmények

2.)    Ókor

Színházi előadások, népgyűlések

3.)    XV. Század

Gutenberg – könyvnyomtatás, kódexek

4.)    XIX. század

Ipari forradalom, tömegtermelés, tömegtársadalom, urbanizáció ( => írástudás elterjedése, közös nyelv és kultúra elsajátítása), újságok, rádió

5.)    XX. Század

Számítógép, internet, körlevelek, csevegő programok, televízió

Gutenberg-galaxis a XV. század közepétől napjainkig terjedő időszak, ami az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti

III. Különbség a tömegkommunikáció és a személyek közötti kommunikáció közötti

Tömegkommunikáció

Személyek közti kommunikáció

 
Nagyközönségnek szól 2 vagy több személy között  
Közvetett módon (modern hírközlő eszközök útján) Közvetett vagy közvetlen módon  
Témája bármi lehet * Témája bármi lehet (gyakran személyes)  
rögzítik Általában nem rögzítik  
Egyirányú ** kétirányú (van visszacsatolás)
Általában szervezett, nyelvileg és formailag megszerkesztett, hozzáértő emberek irányítják Szervezett vagy szervezetlen
közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság van közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság lehet

 

* Tartalmuk szerint a közleményeket hat csoportra oszthatjuk:

1. politikai jellegű közlemények (hírek, hírmagyarázatok, kommentárok, politikai magazinok stb.)

2. ismeretterjesztő műsorok, újságok (természetfilmek, stb.)

3. szórakoztató műsorok ( quiz műsorok, vetélkedők, stb.)

4. bulvár témájú közlemények (valóságshow-k, pletykalapok, stb.)

5. reklámok (piacgazdaság marketingfolyamatainak eljuttatása a fogyasztókhoz)

6. filmek (témájuk bármi lehet)

** a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet (ha van is visszajelzés, az a rendszeren kívül megy végbe)

IV. A tömegkommunikáció fajtái

  1. Írott (könyv, újság, stb.)
  2. Vizuális (képeslap, plakát, stb.)
  3. Auditív (rádió)
  4. Audiovizuális (hangosfilm, TV)

Hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközök:

  • a színek célzott használata: élénk színek; kontrasztok (fekete-fehér, színes)
  • hangerő változtatása: reklámok hangosabban szólnak
  • nyomtatásban: külalak; betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás
  • az ábra a szövegben
  • zenei aláfestés, …

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre:

SMS: tömör, rövid: soxor, minden6ó, 1ház

kiejtés utáni írás: LM=elem

szleng

helyesírási hibák; terjednek (nyelv romlik), (gyorsabb gépelés miatt is)

szakszavak köznyelvbe terjednek (számítástechnikai szavak)

vizuális jelek: J (smiley): emotív/felhívó funkció

elektromos ügyintézés: rövidítések terjedése

Hatása a nyelvre

- A nyelvben is változások következnek be. Egyre inkább jellemzőek a lecsupaszított közlések, a magyartalan fordítások, stílustalanságok, humorizáló társalgásmód.

- az írott nyelvben is egyre lazább szövegszerkesztési módot használunk, elmosódnak a nyelvtani határok.

- A fiatalok között pedig a nyelvnek egy külön formája alakult ki. Gyakran már úgy írunk, mintha beszélnénk – írott-beszélt nyelv alakult ki (internetes csevegés, SMS)

* élőszóbeli megnyilvánulások

* szlenges írásmód

* rövidítések

VII. Hatása a gondolkodásra

- Gondolkodásra, elmélyülésre sosem ad időt, hiszen rögtön újabb érdeklődést kelt fel. Lényegében ez azt jelenti, hogy a médiumok csak egy leegyszerűsített világképet sugallnak, igazából semmit sem mutatnak be alaposan, ennek ellenére mégis tetszést érnek el.

- A filmekben, sorozatokban, TV műsorokban megismert nem létező hősök, helyzetek kiragadnak minket a hétköznapjainkból, ezért a valós életünkben gyakran összemosódik a valóság és az álomvilág. Ezek a műsorok mégis szórakoztatónak találjuk.

- A színes, látványos reklámok figyelemfelkeltőek, ezért a legegyszerűbb dolgokból, eseményekből is fő híreket kovácsolnak. A hatás eléréséhez gyakran blickfangos címeket használnak

- a tudatosan megszerkesztett, megtévesztő reklámszövegek könnyen elhitetnek velünk kedvezőnek tűnő üzleti / piaci ajánlatokat, amik viszont leginkább csak az árusító számára kedvezőek. Legtöbb reklámban a reklámozó vállalat frappáns szövegekkel próbál minél több pénz kihúzni a befogadó zsebéből

- A biztosítók, bankok hirdetései és a politikai kampányok a legnagyobb hirdetési felületeket tulajdonítják ki.

- a média hatását a percekre lebontott hallgatósággal, nézettséggel mérik.

- habzsolásra, túlfogyasztásra készteti fogyasztóit, ezáltal tompítja a kritikai érzéket. Másrészt azonban válogatásra készteti a közönséget, feltételezve a kritikai szempontokat.

- Szelektálja, monopolizálja és manipulálja az információt, hirdetés és reklámipar, hozzájárul bizonyos tabuk lerombolásához, megváltoztatja a férfi – nő, gyerek – szülő kapcsolatot, sztereotipizál (megváltoztat bizonyos szerepeket), viselkedésmintákat ad.

- különféle célok szerint szelektált és továbbított információkat az általuk meghatározott irányba képesek terelni

- Szelektálják a híreket, csak azokat olvassák be, melyek az érdekeknek megfelelnek

- Elhallgatják az adott esemény rossz oldalait, csak a jókat hangsúlyozzák, ezáltal a laikus hallgatókat könnyen megtévesztik.

 

Hirdetés