Kategória: "Lexikon"

Ellenhatás

Ellenhatás

(lat. reaktio). Ha két való (valónak nevezve, ami van) hat egymásra, úgy hogy az egyikben a másiknak hozzájárulása folytán valamely változás áll be, ezt a változást ellenhatásnak is nevezhetjük. Ha p. a világosság sugarai érik a szememet, amelyben ennek folytán bizonyos fiziologiai folyamat áll be, ezt a változást is E.-nek nevezhetjük, még inkább azonban azt az érzetet, mely a fiziologiai folyamat folytán a tudatban kél. Az érzet tehát a tudat E.-a az idegrendszer változásaira. L. Inger és Reakció.

Euridiké

Euridiké

1. Orpheus neje, ki Aristaios elől menekülvén, kigyómarástól meghalt. Férje utána ment a Hádésbe és énekétől elragadtatva, Persephoné megengedte, hogy visszatérhet a felvilágra, de csak azon kikötéssel, hogy Orpheus vissza ne tekintsen, míg egészen fel nem érnek. Orpheus visszatekintvén, kénytelen volt nejétől elválni. 2. II. Amyntas makedon király csalárd neje, Nagy Sándor nagyanyja. 3. Arrhidaiosnak, Nagy Sándor féltestvérének felesége, Kynna férfias leánya, ki mindent elkövetett, hogy gyönge elméjü férjének, kit III. Fülöp néven királynak kiáltottak volt ki, hatalmat szerezzen, de végre is Olympias kezébe jutván, szomoru véget ért.

Eurótasz

Eurótasz

(Vaszilo v. Iri-potamo), 80 km. hosszú folyó a Morea félszigeten Görögországban. Forráspatakjainak legjelentékenyebbike Arkadia és Lakonia határán Kutrubukhia falu közelében fakad; az E. elfolyik a meredek Vurlia mellett, fölveszi legnagyobb mellékvizét, az Oinust (most Kelefina) és azután Sparta sikságát öntözi, ahol déli gyümölcsök árnyékolják be vizét és egy török eredetü hid vezet át rajta. Odább a Taygetosz ágai szük mederbe szoritják; ezek közt áttörvén, a Marathoniszii-öböl partjainak homokjában vész el; vize csak ritkán ér el akkora erőt, hogy a tengerhez juthasson.

Eurotium

Eurotium

Link (növ., diópenész), a tömlős gombák perisporiaceák családjának egyik neme, amely sokféle organikus test, kivált gyümölcs belső térségeit penészképen kibéleli és szabad szemmel pontoknak látszó tömlőcskéiből (perithecium), tetejének kis nyílásán át számos spórát hullat szét. A tömlőcske dugóhuzó alaku sejtágból más sejt körültekerődésével fejlődött ki. l. Cövekpenész és Ecsetpenész.

Európai nyelvek

Európai nyelvek

Az európai nyelvek legnagyobb része az indogermán nyelvcsaládhoz tartozik, mely egyátalán az indogermán népek magas műveltsége folytán legelterjedtebb az egész földön. Már kora időkben, a történetelőtti korban megtelepedtek Európában az alkalmasint Ázsiából eredt és kiindult indogermán néptörzsek és csekély kivétellel magukba olvasztották az őslakók nemzetiségét és nyelvét. Az indogermán nyelvek – nem tekintve a szétszórtan jelentkező cigány és örmény nyelvet – 5-6 családra oszolnak. Délnyugaton, Görögországban és Törökországban is a görög nyelv (uj-görög), mely az ó-göröghöz igen hasonlít, bár erősen eltér némely nyelvjárása. Az albánok nyelve, mely eredetileg a szláv és litván nyelveknek volt közel rokona, de erős görög és latin hatást szenvedett. A latinból (melynek régi időben csak három dialektusa volt: umbriai, oszk és latin) keletkezett a római birodalom bukása után a hat román nyelv: az olasz, spanyol, portugál, francia, oláh és rétoromán; hetediknek tekinthető a provencei v. provençal nyelv, melynek a trubadurok korában érdekes irodalom-tört. szerepe volt. A hajdan egész Nyugat-Európában elterjedt kelta nyelvnek most már csak két ága él, a kymri Walesben és Bretagneban és a gadheli Irlandban és Skótországban. A germán családba tartozik az angol, holland, németalföldi és skandináv egy részről és a felnémet másrészről. A szláv-lett család, mely első sorban szláv és lett ágakra oszlik (az utóbbit 41/3 millió ember beszéli s hozzátartozik a litván és a 17. században kihalt ó-porosz), nagyon kiterjedt a szláv ágon. A keleti és dél-szlávsághoz tartozik az orosz (a kis-orosz dialektussal), rutén, fehér-orosz, bolgár, szerb, horvát, dalmát és szlovén. A nyugati és északi szlávsághoz tartozik a lengyel és cseh, az utóbbival közel rokon tót és a kihalt alsó és felső szorb nyelv. A szláv nyelv uralmát sok helyütt megszakítja az urál-altaji nyelvcsalád, melynek Európában négy ága él: 1. az ugor, melyhez a magyaron kívül a finn és lapp nyelvek tartoznak, továbbá a mordvin, cseremisz, zürjén, votják; 2. a török-tatár nyelvcsalád, melyhez a török, csuvas stb, tartozik, 3. szamojéd, 4. mongol, melyhez az alsó volgamelléki kalmukok tartoznak. Egészen elszigetelve állnak a baszkok, a Pirenéusokban, nyelvük az egykor elterjedt ibériai nyelvnek lehet maradványa. Pott 53-ra becsüli az Európában élő nyelvek számát, nem véve figyelembe a gyakran módfölött elütő nyelvjárásokat.

Európé

Európé

v. Európa. Phoinix és Perimédé, vagy későbbi irók szerint Agénór főníciai király és Télephassa leánya, kit Zeus megszeretvén, a szidoni partokról bika alakjában vitt a tengeren át Krétába, míg Agénór fiai, köztök Kadmos, hiába keresik nővéröket és haza sem térnek többé. Kréta szigetén Zeustól szülte Minóst és Rhadamanthyst, későbbi mondák szerint Sarpédont is. Ezután Zeus feleségül adta őt Asterios krétai királynak, ki fiait örökbe fogadta és országát is reájok hagyta. E. Kréta szigetén halála után Hellotia v. Hellotis névvel isteni tiszteletben részesült és a róla nevezett hellotia ünnepen csontjait megkoszoruzva, diszes menetben szokták körülhordozni. A képzőművészet e mitoszt három jellemző momentumban örökíté meg: 1. E. a bikával a tenger partján, 2. midőn a bikán ülve a tengeren van és 3. E. Krétában. Különösen kedvelt volt a második momentum.

Európa flórája

Európa flórája

négy nagy természetes flóra-vidékre oszlik. 1. A havasi flóravidék (flóra alpina et arctica), melyet alacsony, többnyári (96 százaléka itt a virágzó növényzetnek) növény, köztük több örökzöld tüntet ki. Fás növénye alig van (Rhododendron, havasi és törpe fenyő), a Saxifraga, füzfa, Primula, Draba génuszoknak aránylag nagy a fajváltozatossága; a sásfélék, erika-, törpe füz- és nyirfélék, törpe fenyő, mohák és zuzmók seregesen tenyésznek. A havasi flóra-vidék Európában az arktikus vidékre, egyebütt pedig a havasok ormaira és bérceire vonatkozik. Ez a mohák és Saxifragák hazája, vagyis Wahlenberg birodalma. 2. A baltmelléki flórát az előbbitől a magastörzsü fenyőféle és barkásfák alkotta erdők különböztetik meg. Európának É-i és középrészein nagyobbrészt ez uralkodik, a következő flóravidéktől leginkább az erdei és jegenye fenyő, meg a csarab sereges tenyészése választja el. 3. A déli flóravidék (flóra australis), ahol nyári lombu fák, sőt pelyheslevelü tölgyek is hemzsegnek, ellenben az örökzöld növény ritkaság, a cserjéstövü hüvelyesek (Genista, zanót) nagyszámuak és sokfajuak, ellenben a baltmelléki flóra növényei megritkulnak v. hiányzanak. Európának D-i, különösen DK-i részén terül el (a mediterrán vidék kivételével). Hazánknak legnagyobb része is ebbe a flóravidékbe esik. Schouw, dán növény-geografus növényházaiban ez a két utóbbi az ernyősek és keresztes viráguak hazája, vagyis Linné birodalma. 4. A mediterrán flóravidék, melyet örökzöld tölgy, mirtusz, babér, Arbutus Unedo, Phyllirea, Viburnum Tinus, Erica arborea és még néhány örökzöld és bőven termő növény tüntet ki. A cserjés és félcserjés ajakosak, fészkesek és bodorrózsák seregesen nőnek, a liliomfélék meg a hüvelyesek fajai nagyszámuak, különösen pedig sok az egynyári pázsitfü (58 százaléka itt a virágzó növényzetnek). Ez a vidék a Földközi-tenger partszegélye, az ajakosak meg a szegfüfélék hazája, vagyis De Candolle növénybirodalma.

Európai koncert

Európai koncert

Ezzel a kifejezéssel az 1814 márc. 1. chaumont-i szerződésben és az aacheni kongresszusnak 1818 nov. 15-iki jegyzőkönyvében találkozunk először, utóljára pedig – legalább hivatalosan – a III. párisi békekötés (1856 márc. 30) 7. pontjában. Értjük pedig alatta a nagyhatalmaknak azon szövetségét, mely által ezek az európai béke fentartása és biztosítása érdekében arra kötelezték magukat, hogy felmerülő viszályaikat, valamint a netán következő egyéb politikai mozgalmakat közös kongresszusokon fogják ezentul közös összetartással és testvéri egyetértésben kiegyenlíteni és esetleg leküzdeni. Ilyen kongresszusnak tekinthetők a troppaui, laibachi és veronai kongresszus (1820-22), melyek feladatát az olasz és spanyol nemzetiségi felkelések elnyomása képezte; az I. londoni konferencia (1829-30), melyen a görög kérdést és a II. londoni konferencia (1829-30), melyen a belga kérdést megoldották; ilyen volt továbbá az 1840-41. és 1850-52. londoni konferencia, mely a keleti és a slezwig-holsteini kérdéssel bajlódott. Említendő még az 1856. párizsi kongresszus, mely a krimi háború által újabb stádiumba terelt keleti kérdés rendezésével foglalkozott: szintugy az 1878-iki berlini kongresszus és az 1880-iki berlini konferencia. Az E. tagjai (eleitől kezdve) ezek voltak: Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország meg Törökország. Ezekhez később Poroszország és Olaszország járult; amaz teljes egyenranguság alapján először a III. párizsi kongresszuson (1856); emez – hasonló alapon – először 1867., a londoni konferencián.

Eurofén

Eurofén

(Isobutylorthocresyljodid) C22H29O2I.Előáll jód behatására az isobutylorthocresolból alkalikus oldatban. Az utóbbit nyerjük, ha az isobutylalkoholt orthocresylol és zinkklorid behatásának magasabb hőfok mellett tesszük ki. Sárga, könnyü, amorf. sáfrányszerü aromatikusszagu por, mely vizben oldhatatlan, ellenben alkoholban, éter-, kloroform- és zsiros olajokban jól oldható. Jódtartalma 28,1 %. Mint antiszeptikumot használják a sebészetben jodoform helyett. Siebel, Petersen és Löwenstein állításai szerint a jodoform fölött azon előnnyel birna, hogy nem mérgező, megbízhatóbb hatásu és szagtalan. Használják orrbántalmaknál, szifilisnél, alszárfekélynél, bőrtuberkulozisnál, bőrfarkasnál és égési sebeknél külsőleg in substantia hintőpor, vagy 5-10 százalékos E.-lanolin kenőcs alakjában. Szifilisnél szubkután is alkalmazható 3-10 százalékos oldatban ol.. olivarummal.

Ellengőz

Ellengőz

az átkormányozható gőzgépek gyors megállításának egyik eszköze (lokomotivok-, hajók-, siklóknál stb.) és ezért tulajdonkép a fékek sorába tartozik. Nevét onnan vette, hogy a gépet, járóművet hajtó gőz, szükség esetén a mozgás ellenében aladályul használható fel. Ha ugyanis a mozgásban lévő gőzgép kormányát (gőzelosztó szerkezetét) átállítjuk, anélkül, hogy a gőznek a hengerekbe ömlését elzárnók, akkor a gőz elosztása annyira ellenkező lesz, hogy azzal a gép, ha éppen állott volna, hátrafelé indult volna meg. Az E. tehát a gépet nemcsak megállítani, hanem azután hátrafelé indítani is képes. A megállítás e módja igen hatásos ugyan, de a lokomotivoknál káros is, amennyiben a gőzhengerekbe a kiömlő csöveken át füstgázok szivódnak be, melyek azután a kazánba nyomódnak. Ennek meggátlására a francia Le Chatelier a kazámból vizet vagy gőzt ereszt a gőzhenger kiömlési nyílásába, honnét a füstgázokat távol tartja és a gőzhengert is ellátja. Hasonló és igen elmés szerkezetet készített a németeknél Borries, ki egyúttal meggátolta a beszivott gőznek a kazánba nyomatását is.