Zivatarnak nevezzük az elektromos kisüléssel, azaz villámlással járó időjárási jelenséget. Fontos megjegyezni, hogy a zivatar nem jár feltétlenül csapadékkal. Az intenzív csapadékformát zápornak nevezzük. Az időjárás jelenségei közül alighanem a zivatarok az egyik leglátványosabb jelenségek. Kialakulásuk köthető frontok érkezéséhez, de kialakulhat a helyi időjárási viszonyok hatására, ekkor általában hőzivatarokról beszélünk.

A zivataros időjárás kialakulásának fontos feltételei vannak. Ezek közül a legfontosabb a felfelé áramló meleg levegő. Ezek kialakulhat egy érkező front emelő hatására, másrészről a napsugárzás hatására helyben is felmelegedhet a levegő, ami feláramlásokat idéz elő. A feláramló meleg levegő felfelé haladva hűl, majd kicsapódik belőle a vízpára. Ha a levegő áramlása tovább folytatódik hatalmas gomolyos felhőformák jöhetnek létre, ezeket nevezzük Cumulus Congestusnak. Amikor a felhőben elindul a csapadékhullás és elektromos kisülés jön létre akkor már zivatarfelhőről Cumulunimbusról beszélünk.

Ehhez a felhőtípushoz kötődik a tornádó jelensége is. Ma már tudjuk, hogy ez a jelenség korántsem olyan ritka a Kárpát-medencében, mint korábban feltételezték.

A szmog szó jelentése az angol smoke (füst) és fog (köd) szavakból származik, magyarul nevezik füstködnek is, de az angol név is igen gyakran használt a köznyelvben. Szmog alatt azt a jelenséget értjük, amikor a levegőben a szennyezőanyagok koncentrációja az emberi egészséget veszélyeztető szint fölé emelkedik.

A szmognak két típusát különböztetjük meg. A London típusú szmog, jellemezően téli időszakban, hideg időjárás és alacsony szélsebesség mellett következik be. Jellemző szennyezőanyagai a kén-dioxid, a korom és a por. A szennyezőanyagok forrása az ipar és a háztartások tüzelőanyag felhasználása. A London-típusú szmogot nevezhetjük klasszikus füstködnek is, hiszen ez volt az első felismert szmogfajta. Legdrámaiabb hatással a London nagy szmog járt, amikor mintegy 6000 ember halálát okozta a közel egy hétig tartó füstköd.

A Los Angeles típusú szmog forrás a közlekedés, és alapvetően napos, derült időjárást igényel, gyenge légmozgás mellett. A gépjárművek szennyezőanyag kibocsátásai a napsugárzás hatására ózonná és más szennyezőanyagokká alakulnak át. Első megfigyelése a névadó városhoz kötődik, és a gépjárműforgalom növekedésével egyre gyakoribbá válik.

A hideg övezet Földünk minden övezete közül a leghidegebb. Ennek legfőbb okai a sarkok fölötti anticiklonokból táplálkozó fagyos sarki szelek, illetve az elhelyezkedés. A hideg övezet a sarkköröktől a sarkokig terjed, ezáltal a napsugarak hajlásszöge is kicsi. Az évi középhőmérséklet rendszerint0 Celsiusalatt van, s a többnyire hó formájában hulló csapadék miatt a magas albedo jelentős mértékben hozzájárul ehhez. Az elhelyezkedés eredményezi továbbá az akár hónapokig elhúzódó nappalokat és éjszakákat. Fontos ásványkincse az övezetnek a kőolaj, és a gyémánt. Két övet különbözetünk meg, a két évszakos sarkköri és az egy évszakos sarkvidéki övet.

A két évszakos sarkköri öv

• a sarkköröktől széles sávban húzódik az északi félgömbön, de a délin – szárazföld híján – csak néhány szigetre korlátozódik.
• A tél hosszú (10 hónap) és hideg, a nyár rövid és hűvös. A csapadék 200-300 mm között esik, főleg hó. A megolvadt hólé a fagyott talajba nem tud beszivárogni, ezért mocsarak alakulnak ki.
• Jellemző éghajlat itt a tundra, amelynek növénytakarója a törpefenyős, mocsaras, zuzmós, mohás tundra. A felszínformálást a zuzmók és a hőingás végzi. A hőmérséklet által felaprózott kőzeten a zuzmók megtelepszenek, s pioneer növény létükre tovább aprózzák. Ezek a hegységek lábainál kőtömeget halmoznak fel.
• Gyakori a talajfolyás, a felső fagyott réteg felenged, s az alatta még fagyoson lecsúszik.
• Az állatvilág fajokban szegény, kevés állat képes elviselni a hideget. Főleg nyáron népesül be az öv, madarakkal, jegesmedvével, fókákkal, rozmárokkal, és a zuzmókkal táplálkozó rénszarvasokkal. Utóbbiak a lakosság fő táplálékforrása.
• Eszkimók bálnavadász és fókavadász életmódja.

Egy évszakos sarkvidéki öv

• Északi félgömbön Grönland, déli félgömbön Antarktisz nagy része
• Egyetlen évszak a nagyon hideg tél, és a nappalok és éjszakák akár 3-6 hónapig is eltarthatnak.
• A besugárzás nem ad elég hőt a kis hajlásszög miatt, a hőmérséklet sosem emelkedett még 0 Celsius fölé. (negatív rekord -88,6 Celsius!)
• Az évi csapadékmennyiség a 200 mm-t sem éri el, ami hullik, az is hó, s mivel nem olvad meg, jéggé préselődik. Többek között ez az oka az Antarktisz kilométeres jégtakarójának.
• Természetes növénytakaró nincs, állatvilág is fajszegény (rozmár, fóka, pingvin, jegesmedve)

Manapság világunkban rendkívül fontos a környezetvédelem, s erre a hideg övezetben rendkívül kell figyelni. A kőolaj és egyéb ásványkincsek biztonságos kitermelésére nagyobb gondot kéne fordítani, míg a mai hideg övezeti állatjárványokat megelőzendő, a kutatóállomások környezetének tisztántartása létfontosságú lenne.

A globális felmelegedés hatására a sarki jégtakarók megolvadhatnak, s ez a világ nagy részére (Hollandia, Keleti Partvidék) komoly veszélyt jelentene. Vigyázzunk hát az üvegházhatású gázokkal, s figyeljünk környezetünkre!

A Földet körülvevő gázréteget légkörnek, vagy atmoszférának hívjuk. A gravitációs erő tartja a Földön. Ez a légkör teszi lakhatóvá a Földet, biztosítja a belélegzett levegőt, megvéd a káros sugaraktól és a meteoroktól. Átlagos vastagsága 1000 km.

Azonban ahhoz, hogy a légkör ilyen állapotában legyen, évmillióknak kellett eltelniük. Eleinte csak H és He alkotta és még néhány mérgező gáz, azonban ezek az akkori gravitációs és hőmérsékleti viszonyok miatt elillantak a világűrbe, tehát egy ideig nem volt légkör. Majd vulkáni tevékenység és meteoritzápor hatására CO₂-ből és vízgőzből álló légkör jött létre. A CO₂ feloldódott a vizekben, a növények elterjedésével pedig felhalmozódott az O₂ és nagyobb magasságban kialakult az ózonpajzs.

A légkör összetétele rendkívül sokszínű, vízgőzből, szilárd anyagokból és gázok keverékéből áll. A gázokat három részre osztjuk:

Állandó gázok (mennyiségük hosszú időn át változatlan):

• Nitrogén (78%): minden bizonnyal vulkáni eredetű, de élőlényektől is származhat.
• Oxigén (21%): döntő része a növényvilág terméke, nagyon fontos az élő szervezetek számára
• Nemesgázok: Hélium, Neon, Argon (0,9%), Kripton, Xenon, Radon, Lutécium, Laurencium

Változó gázok (mindig jelen vannak a légkörben, de mennyiségük néhány évente mérhetően változik:

• Ózon: középmagasan (30-50 km) található, elektromos kisülés, vagy radioaktív sugárzás hatására keletkezik.
• Szén-dioxid (0,035%): jelentősen befolyásolja a föld éghajlatát, mivel üvegházhatású gáz. A földtörténet alatt nagy része megkötődött a kőzetekben.
• Metán; Hidrogén

Erősen változó gázok (mennyisége néhány nap vagy akár hét után is mérhetően változik):

• Vízgőz, ammónia, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, kén-hidrogén

Szilárd és cseppfolyós vendéganyagok (ipari szennyeződésként, vulkáni kitöréssel, széllel kerül a légkörbe):

• Vízgőz, por, korom

A légkört fizikai és kémiai tulajdonságai és hőmérsékleti sajátságai alapján szintekre osztották, s így pontos szerkezetet kaphatunk róla. Az egyes rétegek határfelületén az addig növekvő, vagy csökkenő hőmérsékleti értékek ellenkező irányúvá válnak, ezeket hívják pauzáknak.

Troposzféra

• A légkör legalsó rétege, az alsó légkör része, 10-12 km vastag. Itt van a légkör vízgőztartalmának 99%-a, itt képződnek a felhők, a csapadék, és itt közlekednek a repülők. A troposzféra tartalmazza légkör 80%-át.
• Hőmérséklete a tropopauzáig 100 méterenként 0,5 fokot csökken.

Sztratoszféra

• Az alsó légkör része, 50 km magasságig terjed. A hőmérséklet rohamosan nő, megközelíti a földfelszínét. Mindez az ózon jelenléte miatt van, amely elnyeli a nap káros sugarait ezáltal védi a földet, s növeli a sztratoszféra hőmérsékletét.
• Csapadékképződés nem jellemző, ellenben a szélviharok állandóak és itt fújnak a futóáramlások is (jeat stream) amely a nagy földi légkörzésre komoly hatással van.

Mezoszféra

• A középső légkör része, a sztratopauza után újra elkezd csökkeni a hőmérséklet. A mezopauza környéke a légkör leghidegebb része. A mezoszférában égnek el a meteoritok, s itt történnek az űrhajók fékezésének legfontosabb momentumai. A rádióhullámok ugyancsak itt találhatók.

Ionoszféra (termoszféra)

• A felső légkör része, itt ismét rohamosan emelkedni kezd a hőmérséklet (szintén elnyeli a nap sugarait). A termoszféra anyaga ionokból áll, amely visszaveri a földről érkező rádióhullámokat.

Magnetoszféra:

• A Föld saját mágneses erőtere. Ennek a hatására keletkezik a sarki fény (napszél részecskék Föld körüli pályára térnek vagy behatolnak a van Allen övezetekbe=> becsapódnak a sarkoknál az atmoszférába)

Exoszféra:

• A Föld légkörének legkülső rétege, felső határának magasságát nem lehet kijelölni. Hőmérséklete átlagosan 1000 fok körüli. Ez az átmeneti réteg a légkör és a bolygóközi tér között.

A Földnek tehát manapság egy olyan légköre van, amely alapjában véve tökéletesnek mondható az emberi élet számára. Ám a környezetszennyezés, s az ennek hatására pusztuló ózonpajzs, és fokozódó üvegházhatás óriási veszélyeket rejt magában. Mindenképpen vigyáznunk kell környezetünkre, hogy a jó öreg Föld még sokáig kibírja.

A népességföldrajz a népesség számának változásaival, térbeli elhelyezkedésével, mozgásaival, összetételével, a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudományág. Szoros kapcsolatban áll a településföldrajzzal, a néprajzzal, a statisztikával, a demográfiával. A demográfia adatok, különféle népességi mutatók tükrében elemez, előrejelzést készít a változásokról, azok okairól, következményeiről.

A népességszám növekedése

• Az ember 2 millió éve jelent meg a Földön, ám szaporodása csak lassú volt. A XVIII. század második felében az ipari forradalom hatására javultak az életkörülmények, az orvosi ellátás, a gazdaság fellendült, s a népességszám ugrásszerűen megemelkedett.
• A népességrobbanás azonban csak a gyarmati rendszer felbomlása után következett be, amikor a volt gyarmatokon javultak az életfeltételek, s nőtt a természetes szaporulat.
• Természetes szaporulat: jellegzetes demográfiai mutató, amely a halálozások és az élve születések számát határozza meg 1000 főre. Ennek átlagos értéke 1,5 %, a fejlődő országokban 2,5 %.
• A növekvő szaporulattal azonban a fejlődő országokban nem tud lépést tartani élelmiszertermelés, az orvosi ellátás, s munkahelyekből sincs elég. Az itt élő népesség nyomorúságos körülmények között él.

A népesedési folyamat szakaszai

• Első szakasz: magasak a születési és halálozási arányok, emiatt a népesség csak lassan gyarapodik. Az átlagéletkor alacsony. Európa lakossága a 18-20 században ebben a szakaszban járt, mára azonban egy országban sem jellemző.
• Második szakasz: magas születésszám jellemzi, azonban a gazdasági fellendülés a halálozások csökkenését és az élettartam növekedését eredményezi. Mindez a népesség gyors fellendülését eredményezi. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma eléri a 35-40%-ot, a GDP 4000 $/fő. Manapság a periféria országok ebben a szakaszban járnak.
• Harmadik szakasz: csökken a születések és a halálozások száma, ezáltal mérséklődik a népesség gyarapodása. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma eléri a 20%-ot (a szekunder és tercier megegyezik), a GDP 10000-20000$/fő. Manapság a fél-periféria, a közepesen fejlett országok járnak ebben a szakaszban.
• Negyedik szakasz: még alacsonyabb szinten állandósul a születés-halálozás arány, ezáltal megáll a népesség gyarapodása, stagnál, vagy gyakran fogyásba megy át. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma eléri a 6-8%-ot (a tercierben több mint az 50%-a dolgozik), a GDP 25000-46000 $/fő. Manapság a fejlett országok járnak ebben a szakaszban.
• A népesedési folyamat az országok fejlettségének függvényében változik. Bár a fejlett országokban alig változik a népességszám, belőlük kevés van, s a fejletlenebbek természetes szaporulata messze túlszárnyalja őket.

Korfa

• A népesség gyarapodását mutatja, formáját a születések és a halálozások arányai szabják meg. Ábrázolják rajta továbbá a nemek arányát is, jobbra a nőket, balra a férfiakat. Több fiú születik, ám a magas halandóságuk miatt később nőtöbblet alakul ki.
• Fejlődő országok korfája (fiatalodó társadalom): háromszög alakú, felfelé szűkül. Ez mutatja a magas születési számot, ám a várható élettartam nem több 45-50 évnél.
• Fejlett országok korfája (öregedő társadalom): oszlop, majd gomba alakú. Kevés az újszülött, ellenben a várható élettartam a kedvező életszínvonal miatt magas.

A népesség földrajzi eloszlása:

• A világ népességének földrajzi elhelyezkedése igen nagy térbeli különbségeket mutat. A Föld átlagos népsűrűsége 45 fő/km². Ez nem érzékelteti az aránytalanságokat a hatalmas lakatlan területek és a milliós nagyvárosok között. Ennek az egyenetlenségnek azonban meghatározott természeti és társadalmi okai vannak. A világon több népességtömörülési góc alakult ki.
• Ázsia északi része (Kelet-Kína, Japán, Vietnam, Korea) és Ázsia déli része (Thaiföld, India, Pakisztán, Indonézia) a legnagyobb népsűrűségű területek közé tartozik. Kialakulásuknak oka főleg az öntözéses kultúrák és a tenger közelség voltak, ám Japán és Dél-Korea esetében az iparfejlődés is meghatározó volt.
• Nyugat-Európát az ipari forradalom és a nyomában létrejövő városhálózat alakította népességkoncentrációvá.
• Az USA Atlanti-partvidéke és a Nagy-tavak környéke a legfiatalabb gócpont. Kialakulásának okai: a bevándorlás útvonala, közlekedés kedvező adottságai, ásványkincsek (ingyen föld)
• A világon a legtöbb ember Európában és Ázsiában él, e két kontinens népsűrűsége a legnagyobb.

Éghajlati és társadalmi okok:

• Hideg övezet túl hideg az emberi élethez, míg a sivatagos területeken problémás az ivóvíz és öntözővíz biztosítása.
• A domborzat is meghatározó, az emberek legnagyobb arányban az alföldeken, folyó- és tengerparti területeken élnek.
• A jó minőségű talaj is vonzó az emberek számára, amely kedvez a mezőgazdasági termelésnek, s biztosítja a terület lakosság ellátását. (Nílus vidéke)
• A mérsékelt övezet biztosítja mindkét félgömbön a legkedvezőbb feltételeket.

• A nagy nyersanyaglelőhelyekre települt ipar vonzó hatása, amely munkahelyeket jelent.
• Kedvező közlekedés földrajzi helyzet, a kereskedelemből adódó munkalehetőségek.
• A fejlett országokban inkább az ipar és a szolgáltatások okozták a népességtömörüléseket, míg a fejlődőekben a mezőgazdaság a vonzóerő.

„Népvándorlások”

• Belső vándorlás: falúból városban, fejletlenebb területről fejlettre való költözés.
• Ingázás: nagyvárosok és a lakóhely közötti napi utazásokat jelenti. Főleg alvóvárosok lakóinál fordul elő gyakran.
• Időszakos vándorlás: a nomád állattenyésztésre jellemző, nyáron ideiglenes lakhelyeken élnek az emberek, majd télre állandó településre költöznek.
• Vendégmunkások: országok közötti szabad munkaerő áramlás következménye, amely az EU-ban mára természetes. Ezért vétózták meg a FIFA 6+5-ös szabályát.
• Turizmus: csak ideiglenes nemzetközi népvándorlás.

A világ túlnépesedése és lakosságának egyenlőtlen eloszlása eredményezi, hogy a népességkoncentrációk helyén a környezeti problémák súlyosa jelentkeznek, élelmezési és egészségügyi ellátási gondok alakulnak ki. A fejlett országokban ezzel szemben túlfogyasztás jellemző.

A megoldást a mai napig keresik, Kínában a születések számát már régen lekorlátozták, azonban ez még nem elég. A termelési technikában tovább kell fejlődnie a fejletlen országoknak, míg a fejletteknek biztosítani a know-how technológiákat. Ez korunk egyik legnagyobb globális problémája.

Az idegenforgalom a lakosságának, az embereknek pihenés, üdülés, szórakozás, művelődés, gyógykezelés, sportolás, kulturális rendezvényeken való részvétel céljából történő ideiglenes tartózkodásai és utazásai. Az idegenforgalommal tulajdonképpen az országok látványosságaikat „eladják”, míg a turisták megveszik azt. Egyes országok gazdasági életében rendkívül fontos szerepet játszik a turizmus. (Norvégia, Magyarország) Az idegenforgalomnak több tényezője is van:

Természetföldrajzi tényezők:

• A legkedvezőbb adottságokkal a mérsékelt és szubtrópusi övek rendelkeznek.
• A vizek és hó (hegyvidék) a legfontosabb szempont a sportturizmus szempontjából.
• Gyógyvizek, gyógyforrások, melyek a gyógyturizmus alapjai. (Karlovy Vary)
• Történelmi és zarándok helyek (Róma, Mekka)
• Egyedi természeti adottságok: éjféli nap (Skandinávia), vulkánok (Etna), cseppkő (Aggtelek), gleccserek, fjordok (Norvégia), vízesések (Niagara), gejzírek (Izland)
• Különleges kilátás, panoráma (Dunakanyar)

Gazdaság és turizmus kapcsolata (gazdasági és kulturális tényezők)

•  Az élelmiszeripar és az ajándékcikk készítő ipar van nagy befolyással, de az építőipar is, mely a bevásárlóközpontokat, szállodákat építi.
• A mezőgazdaság a turisták ellátását biztosítja, ilyen ágazatai például a gyümölcstermesztés, erdő- és vadgazdálkodás.
• Közlekedés szoros kapcsolatban van a turizmussal, mivel a jól kiépített útvonalak lerövidítik az utazási időt.
• Az infrastrukturális és kommunális ellátottság is szorosan összefügg a turizmussal.
• Az idegenforgalomból befolyó jövedelemből beruházásokat lehet eszközölni, mely ösztönzőleg hat a termelésre, növeli a GDP-t.
• A turizmus forgalmas központjaiban az ingatlan- és telekárak jóval magasabbak, ezzel növelik a nemzeti vagyont.
• Az idegenforgalom csökkenti a munkanélküliséget, hiszen olyan helyeken ad munkalehetőségeket, ahol mással nem nagyon lehetne dolgozni.

Idegenforgalom fajtái

• Nemzetközi idegenforgalom: más országok, más népek kultúrájának megismerésével gyarapíthatjuk általános műveltségünket.
• Belföldi idegenforgalom: a szülőföld megismeréséhez, és az iránt való szeretet elmélyítéséhez ad lehetőséget.
• Célja (iránya) szerint a turizmus lehet: üdülő-, sport-, rekreációs-, tranzit-, rendezvény-, bevásárló-, üzleti- és látogatói turizmus.
• Igénybevétel jellege szerint lehet: folyamatos és évadszerű (hétvégi)
• Szolgáltatás szempontjából: szállásigényes, kiránduló vagy átutazó.

Az idegenforgalom kiterjedése és lehetőségei

• Főleg Európára és Észak-Amerikára koncentrálódik, bár a nemzetközi és a belföldi turizmus kiterjed az egész Földre.
• A fejlett idegenforgalomhoz fejlett gazdaság kell, amely főleg Európában és Észak-Amerikában található meg, ám a fejlődő országok is rendelkeznek kiaknázatlan lehetőségekkel, csak az infrastruktúra és miegymás fejlesztése fontos lenne.
• A világ legnagyobb idegenforgalmi központjai: Ausztrália, USA, Hollandia, Franciaország, Olaszország. Spanyolország.

Az idegenforgalom tehát napjaink egyik legfontosabb ágazatává nőtte ki magát. Magyarország GDP-jének 10%-át teszi ki, s az egész világon a gazdaságok egyik fő bevételi forrása lett. Mint láthattuk, a gazdasággal szoros összefüggésben van és egymás komplementerei. Bizton állíthatjuk, az idegenforgalom napjaink egyik legfontosabb ágazatává nőtte ki magát.

Földünk felszínének mai állapota évmilliók alatt alakult ki, s manapság a holocénben korántsem fejeződött be. A felszín bár rendkívül lassan, de folyamatosan változik, s a képződmények a földtörténet bizonyos időszakaiban keletkeztek. A Föld nagyszerkezeti egységei a kőzetburkon évmilliók alatt bekövetkezett változások eredményei. Az 5 nagyszerkezeti egység általában más-más korban keletkezett.

Ősmasszívumok:

• A Föld legkorábban kialakult kéregdarabjai. A hegységképző folyamatok többnyire nem érintették, fennállásuk alatt töredezhettek, kiemelkedhettek, lesüllyedhettek. Jellemző felszínforma tehát nincs, síkság, de akár hegyvidék (Dél-Kína) is lehet.
• Felépítésük kristályos kőzetekből, gránitból áll.
• Fedetlen ősmasszívumok: mélységi magmás kőzetek lelőhelyei, mivel a felettük lévő kőzetréteget a külső erők letarolták.
• Fedett ősmasszívumok: vastag üledékréteg van rajtuk (dolomit, agyag, mészkő) amelynek óidei részletei feketekőszenet, kőolajat, földgázt rejtenek
• Legnagyobb ősföldek: Balti-, Kanadai-, Dekkán-, Brazíliai-, Arab-, Antarktiszi-ősföld

Röghegységek:

• Az óidőben keletkezett két legnagyobb hegységrendszer, a Kaledóniai és a Variszkuszi. Eredetileg az üledéktakaró lánchegységgé gyűrődött, de mára a vetődés és a külső erők hatására lepusztult, feldarabolódott. Felszínén kiemelt rög, lesüllyedt árok, lépcsős vidék, medence keletkezett.
• Közepes magasságú, alacsony hegységek. Felszínüket lekerekített hegytetők, széles hegyhátak, lankás hegyoldalak, széles völgyek és tágas medencék jellemzik.
• Az idősebb röghegységek rendkívül gazdagok ásványkincsekben (feketekőszén, színes-, nemesfémek), mivel a lepusztulás közel hozta őket a felszínhez.
• Kaledóniai hegységrendszer része Nyugat-Skandinávia, míg a Variszkuszihoz tartozik Francia-khg; Német-khg; Urál, Tien-san, Velencei-hegység

Lánchegységek:

• A középidőben és az újidő harmadidőszakában keletkezett a Pacifikus- és Eurázsiai hegységrendszer. Míg az Eurázsiai K-Ny-i irányban a Tethys óceán üledékeiből és az ütköző lemezszegélyekből, addig a Pacifikus É-D-i irányban a Csendes-óceánon közeledő szárazföldi és tengeri kőzetlemezek határánál gyűrődött fel.
• A lánchegység 1500 méternél magasabban fekvő gyúrt hegységek láncolata. Párhuzamos vonulataik között mély, hosszanti völgyek húzódnak. Felszínüket hegyes- sziklás hegycsúcsok, éles-kicsipkézett hegygerincek, meredek-szakadékos lejtők jellemzik.
• Eurázsiai hegységrendszer tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári hg., Balkán-hg., Kaukázus, Pamír, Himalája
• Pacifikus hegységrendszer tagjai: Kamcsatka, Japán hegységei, Kordillerák, Andok
• Eurázsiai: kevés érc, inkább kőszén, kőolaj; Pacifikus: színes- és nemesfémben gazdag

Síkságok

• Az újidő harmadidőszakában keletkezett, a fölfelszín közel vízszintes területei. 10-20 m szintkülönbség/ km² =>tökéletes; 20-50 m szintkülönbség/ km² =>tökéletlen
• Feltöltött síkságok: süllyedő medencéket tengerek öntötték el, vagy folyók, víz, jég formálta tökéletesre. Ilyen a Pó-síkság, Missisipi-alföld, Alföld
• Lepusztult síkságok: jégkori jég, szél, folyóvizek által letarolt vidék (pl. fedetlen ősmasszívum). Ilyen a Brazil-felföld és a Kanadai-síkság
• Táblás síkság: vízszintes, egymásra rakódott üledékes kőzetrétegekből álló területek kiemelkedésével keletkezett. Általában homokkő, mészkő, bazalt felületek. Ilyen a Dekkán-fennsík.
• Magasság alapján 0-200 méterig alföld (Hindusztáni-alföld), 0 alatt mélyföld (Kaszpi-mélyföld), 200 felett fennsík.(Tibet)
• Főleg földművelésre használják őket, azonban üledéktakarójuk alatt szénhidrogének, vas- és mangán érc, illetve ivó- és termálvizek rejtőzhetnek.

Óceáni árkok:

• Hosszan elnyúló, meredek falú, mély besüllyedések. Nincs konkrét időszak, mikor keletkeztek, mivel a szárazföldi alá bukó óceáni kőzetlemezeknél alakul ki. Ekkor a kőzetlemez másik végén bazalt felépítésű tengeri hátságok alakulnak ki. (pl. Marianna-árok, Atlanti-hátság)

A Föld tehát a mai napig mozgásban van, s a ma még lánchegységnek mondott felszínformákra is ugyanaz a sors vár – ha még lesz akkor élet és Föld – röghegységek lesznek, és így tovább.

Természeti adottságok

Észak-Európa felszínének arculatát a Balti ősföld és a Kaledóniai-hegységrendszerhez tartozó Skandináv-hegység határozza meg. Mezőgazdaságra nagy része alkalmatlan, egyrészt a jégkorszaki jég pusztító munkája miatt, másrészt a tengeráramlások által enyhített, de még így is hideg éghajlat miatt. Különlegessége a nyugati partvidék gleccserek által kialakított fjordjai. Ásványkincsekben, vízenergiában és erdőállományban a világ élvonalába tartozik.

Népesség és társadalom

Népességszáma nem túl nagy, a domborzat és az éghajlat miatt igen ritkán lakott. Nyelvi nehézségeik nincsenek, jól megértik magukat egymással.

Svédország

• Iniciálé: Területe 449 964 km², népessége 8 872 600 fő, népsűrűsége 19,7 fő/km², GDP-je 28 910 $/fő, államformája alkotmányos monarchia, fővárosa Stockholm.
• Természetföldrajz: Mind gazdaságilag, mind területileg az első helyen áll Észak-Európában. Felszínét a Svéd-alföld és nagy esésű folyók jellemzik, melyből áramigényüket fedezik, továbbá tengerpartja tagolt, kikötésre alkalmas.
• Történelem: Svédország történelme messzire nyúlik vissza, jelentősebb beavatkozása főleg a harmincéves háborúba és az Északi-háborúba volt. 1995 óta tagja az EU-nak.
• Ásványkincsek, ipar: földje ásványkincsekben rendkívül gazdag, rezet, ólom- és cinkércet, titánt és uránt bányásznak. Ezentúl rendkívül jó minőségű a vasérce. Utóbbira épült világhírű vas – és acélkohászata. Ezen alapul gépipara, mely főleg közlekedési eszközöket gyárt (Grippen, Volvo, Scania), illetve finommechanikai, elektrotechnikai berendezéseket (Nokia, Ericcson, Elektrolux). A vegyipari ágazatok közül a gyógyszer- és a robbanóanyag gyártás emelkedik ki.
• Mezőgazdaság: Inkább Dél-Svédországban jellemző, főleg búzát, cukorrépát, burgonyát termesztenek. Jelentős a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, illetve északon a rénszarvas – és prémesállat-tenyésztés.
• Közlekedés: minden ágazata fejlett, fontos szerepet játszik a gazdasági életben.

Norvégia

• Iniciálé: Területe 385 639 km², népessége 4 551 100 fő, népsűrűsége 14 fő/km², GDP-je 43 400 $/fő, államformája alkotmányos monarchia, fővárosa Osló.
• Természetföldrajz: fjordos, rendkívül hosszú tengerparttal rendelkezik. Felszínét a Skandináv-hegység letarolt röghegysége alkotja. Itt a nagy esésű folyók szolgáltatják a vízenergiát. A tenger különösen fontos szerepet játszik az ország életében, halászat és kereskedelem szempontjából.
• Történelem: Norvégia nem nagyon szólt bele a világ történelmébe. Csatlakozását az EU-ba állampolgárai kétszer leszavazták.
• Ásványkincsek, ipar: területe ásványkincsekben rendkívül gazdag, magnéziumot, kőolajat és földgázt, továbbá titánt bányásznak. A kőolajra és földgázra világszínvonalú petrolkémia, míg a vízenergiára és behozott timföldre alumíniumipar települt. Továbbá kiemelkedő ágazatai az elektrokohászat, fa- és cellulózipar.
• Élelmiszergazdaság: Területe szinte teljes egészében mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, esetleg búzát, cukorrépát, burgonyát termesztenek. Jelentős a juh- és szarvasmarha-tenyésztés. Kereskedelmi és halászflottája világhírű, a partközelben rengeteg tőkehalat és heringet halásznak. A mélyhűtött hal és a konzerv fontos exportcikk.
• Közlekedés: Érdekessége, hogy a sok fjord miatt rengeteg viaduktot építettek.

Finnország

• Iniciálé: Területe 338 145 km², népessége 5 215 100 fő, népsűrűsége 15,4 fő/km², GDP-je 37 504 $/fő, államformája köztársaság, fővárosa Helsinki.
• Természetföldrajz: Erősen tagolt tengerparttal rendelkezik, felszínének nagy része a Balti-ősmasszívumhoz tartozik. Felszínét a jég erősen letagolta, és több mint 180 000 tavat hozott létre. Erősen erdősült területekkel rendelkezik.
• Történelem: Csak 1917-től független állam, főleg Oroszország függésében élte napjait, 1918-ban elismerték függetlenségét, ám igazán csak a Szovjetunió felbomlása után lett szabad. Finnország 1995 óta tagja az Európai Uniónak.
• Ásványkincsek, ipar: területe ásványkincsekben gazdag, krómot, titánt, kobaltot, rezet cinket és nikkelt bányásznak. Ezeket a vas- és színesfém kohászat hasznosítja. Fa- papír és cellulózipara világgazdasági jelentőségű. Víz és áram igényüket rengeteg vízerőműveikből nyerik. Gépiparának fontos ágazatai a papíripari gépek gyártása, továbbá a hajógyártás és a híradástechnikai ipar.
• Mezőgazdaság: Legfontosabb ága az erdőgazdálkodás, ám állattenyésztésben a szarvasmarhatartás jellemző, míg növénytermesztésben a búza, a rozs és a burgonya.
• Közlekedés: Közút és vasúthálózata magas szintű.

Dánia

• Iniciálé: Területe 43 094 km², népessége 5 387 300 fő, népsűrűsége 125 fő/km², GDP-je 34 740 $/fő, államformája alkotmányos monarchia, fővárosa Koppenhága.
• Természetföldrajz: A Jylland- félszigeten fekszik, három nagyobb és több száz kisebb szigetből áll. Felszínének kialakulásában a tengeri üledék-lerakódásnak, a jégkor idején lerakódott moréna felhalmozásnak volt szerepe. Egész területe szinte tökéletes síkság, Észak-Európa legkedvezőbb természeti adottságaival (éghajlat, talaj) rendelkezik a mezőgazdasághoz.
• Történelem: A középkorban a lakosai a vikingek meghódították az egész világoz. Később főleg Svédországgal és Poroszországgal háborúzott. Mindkét világháború alatt semleges maradt, ám a II-ban a németek megszállták, s a szövetségesekkel rokonszenvezett. Gyarmati rendszere jó részt felbomlott, de Grönland és Feröer– belső autonómiával igaz – az országhoz tartozik. 1973-tól az EU (akkor EGK) tagja.
• Mezőgazdaság: szántóterületének aránya 65%, melyen magas színvonalú, intenzív, gépesített gazdálkodás folyik. Legfontosabb a szarvasmarha-tenyésztés és a hozzákapcsolódó tejipar. Tejtermékek exportjában a világelsők között van. Jelentős a sertés- és baromfiállomány is. A szántóföldi növénytermesztés (árpa, zab, búza, burgonya, cukorrépa ill. takarmánynövények) mind az állattenyésztést szolgálják. Halászata szintén jelentős. Erős mezőgazdaságának titka a szövetkezteti mozgalom.
• Ipar: Legfontosabb ága a gépgyártás, melyen belül háztartási gépek és élelmiszeripari gépek, illetve számítógépek gyártása kiemelkedő.

Izland

• Iniciálé: Területe 103 000 km², népessége 294 300 fő, népsűrűsége 2,9 fő/km², GDP-je 35 586 $/fő, államformája köztársaság, fővárosa Reykjavik.
• Természetföldrajz: Jégországnak is nevezik, Európa legészakibb része. Földünk egyik legaktívabb vulkáni területe, rengeteg vulkáni utóműködés folyik a szigeten. A kopár fennsíkon csak a nyugati és a déli partszakasz kellemes éghajlatú.
• Történelem: Főleg Dániától függött, csak a II. világháború után tudta kimondani függetlenségét. Manapság a világválság miatt beadta kérelmét az EU-ba.
• Élelmiszergazdaság: Európa legnagyobb halász országai közé tartozik. Ezzel kapcsolódik a világkereskedelembe. A mellette elhaladó tengeráramlások bő halállománnyal rendelkeznek. Főleg mélyhűtött, vagy füstölt halat exportálnak.

Bár manapság világgazdasági válság van, mely Izlandot például nagyon megviselte, Észak-Európa a világ legerősebb gazdaságú országai közé tartozik, s helyét nem sok minden ingathatja meg.

Földünk felszínének mai állapota évmilliók alatt alakult ki, s manapság a holocénben korántsem fejeződött be. A felszín bár rendkívül lassan, de folyamatosan változik, s a képződmények a földtörténet bizonyos időszakaiban keletkeztek. Észak és Dél-Amerika nagyszerkezeti egységei a kőzetburkon évmilliók alatt bekövetkezett változások eredményei:

Észak-Amerika:

A 24,2 millió km² kiterjedésével az észak-amerikai lemezen található. Vele határos a Csendes-óceáni, a Kókusz-, a Karib-, a Dél-Amerikai-, az Afrikai- és az Eurázsiai lemez. Lemeztektonikai vizsgálatok alapján az idők folyamán Eurázsiával együtt alkotta Laurázsiát, azonban tőle különvált. Szerkezetileg és minden egyéb szempontból sokszínű kontinens:

Ősmasszívum – Kanadai-pajzs

• Az ősidőben keletkezett, Észak-Amerika legősibb része.
• Fedetlen ősmasszívum, a jégkorszaki jég lekoptatta, csupasz sziklafelszínén tavakkal kitöltött medencék találhatók.
• Kristályos kőzetekből épül fel, gránitból és gneiszből, melyek gazdag ásványtelepeket (vasérc, rézérc) alkotnak.

Röghegység – Appalache hegység

• Az óidőben keletkezett, északi része a Kaledóniai, míg a déli a Variszkuszi hegységrendszer része. Később a kéregmozgások megemelték, majd a jégkori jég eróziója megfiatalította. É-NY-i irányban húzódik a keleti partvidéken.
• Közepes magasságú, alacsony hegység. Felszínét lekerekített hegytetők, széles hegyhátak, lankás hegyoldalak, széles völgyek és tágas medencék jellemzik.
• A jég áldozatos taroló munkája a felszín közelébe hozta ásványkincseit, a vasércet és a kőszenet. (tovább…)